Most először haladta meg a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a 6000 milliárd forintot, ehhez a kedvező értékesítési számok mellett a befektetések összességében jó teljesítménye is hozzájárult. Májusban az ingatlanalapok mellett az abszolút hozamú és a vegyes alapok meneteltek nagyot, miközben a pénzpiaci alapokat a sorozatos vagyonvesztés miatt a vegyes alapok is megelőzték a kezelt vagyonban.
Ahogyan azt vártuk, a pénzpiaci alapok szenvedése áprilisban sem csökkent, sőt, most az ingatlanalapok előzték meg őket a kezelt vagyonban. Ha az ingatlanalapok így folytatják, pár hónapon belül a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává válhatnak a piacon. Áprilisban a teljes szektor is jól teljesített, az értékesítési számok és a befektetéseken elért hozamok is segítettek abban, hogy a piac megközelítse a 6 ezer milliárd forintos vagyonállományt.
Miközben a jó kereslet hatására márciusban 45 milliárd forinttal nőtt a hazai alapokban kezelt vagyon, egy nagy, de meglepőnek már kevésbé mondható fordulat következett be múlt hónapban: az abszolút hozamú alapok átvették a pénzpiaci alapok helyét és ezzel a második legnagyobb vagyont kezelő kategóriává váltak. A pénzpiaci alapokat az ingatlanalapok is "veszélyeztetik", áprilisban valószínű, hogy újabb fordulatot látunk, miközben az abszolút hozamú alapok versenybe szálltak a még a kötvényalapok kezében lévő első helyért is.
Nem az alacsony hozamkörnyezet, a MiFID 2 vagy a lakossági állampapírok térnyerése jelenti a legnagyobb kihívást az alapkezelői piacon, hanem az, hogy hogyan lehet minél jobb hozamokat elérni az ügyfeleknek. Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója szerint ebben leginkább az abszolút hozam szemléletben működő alapok tudnak a legtöbbet hozzátenni, emellett az interjúban kitér arra is, hogy milyen kihívások elé állíthatják a szektort a robottanácsadók.
Először volt Magyarországon negatív hozam, ez elsőre elriaszthat egy-két befektetőt, de aki a magasabb hozamot keresi, annak meg kell barátkoznia a kockázattal. Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy azoké az alapoké a jövő, ahol a döntést nem az ügyfél, hanem a portfóliómenedzser hozza meg. A Portfolio-nak adott interjújában elárulja, szerinte hogyan kellene felvenni a harcot a külföldi versenytársakkal és mikor jöhet a fordulat a népszerű lakossági állampapírok keresletében.
A januári emelkedés után februárban ismét csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt összvagyon, múlt hónapban összesen nettó 14 milliárd forintot vontak ki a befektetők, a legtöbbet a pénzpiaci alapokból. A legtöbb pénzt az év második hónapjában is az abszolút hozamú és az ingatlanalapok zsebelték be.
A befektetési termékek teljesítményének értékelésére leggyakrabban a múltbeli hozamadatokat használják. Csakhogy önmagában a 40%-os éves hozam nem sokat mond, ha nem tudjuk, hogy azt milyen kockázatvállalás mellett érte el az alap. És akkor lépjünk még egyet: miért büntessük a befektetést a pozitív szórás miatt is (lásd a Sharpe-mutatót), amikor létezik olyan mutató, ami csak a negatív irányú kockázatnál jelez, vagyis, amikor kell? Ismerkedjünk meg a Sortino-rátával!
Több mint 49 milliárd forintos vagyonbővüléssel kezdték az idei évet a hazai befektetési alapok, a januári vagyonnövekedés nagyobb része a friss tőkebeáramlásnak köszönhető. Kiugró keresletet mutattak a befektetők az abszolút hozamú és ingatlanalapok iránt, a két népszerű kategóriába összesen közel 75 milliárd forint áramlott.
Tavaly decemberben több mint 117 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban lévő vagyon, ezzel végre megtört a jég és a várt stagnálással szemben kisebb növekedéssel zárták az évet a hazai alapok. Az ingatlanalapok rendkívül népszerűek voltak decemberben, egy hónap alatt annyi tőke áramlott ezekbe az alapokba, mint az év első négy hónapjában összesen. Hozam oldalról viszont a részvény- és az abszolút hozamú alapok voltak a legjobban teljesítők, egy hónap alatt 3-4%-ot is lehetett keresni velük.
A jó hozamok mentették meg a hazai abszolút hozamú alapok tavalyi évét, 2016-ot sikerült 56 milliárd forintos vagyonbővüléssel zárni, annak ellenére, hogy összesen közel nettó 3 milliárdot vontak ki a befektetők. Akik bíztak a profikban, 30% feletti hozamokat is zsebre tehettek tavaly, de ismét igaznak bizonyult, hogy nagyobbat kellett kockáztatniuk a kétszámjegyű hozamokra vadászóknak.
Ha valaha is a kezedbe került egy, a befektetőknek szóló könyv vagy cikk, biztos találkoztál már azzal - az egyébként teljesen jogos - figyelmeztetéssel, hogy ne (csak) a múltbéli hozamok alapján dönts, ha befektetésekről van szó, mert ez sokszor félrevezető lehet. A Portfolio friss számításai szerint azonban a befektetőket nagyon is befolyásolja, hogyan teljesítettek a múltban a kiszemelt eszközök, egyes hazai befektetési alapok keresletében például egyértelműen kivehető a múltbeli hozamok pozitív vagy negatív hatása. És ez nem is mindig baj. Kifejtjük, miért.
Több mint 20 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon egy hónap alatt, novemberben közel 5687 milliárd forintot elérve. A legtöbb pénz múlt hónapban az abszolút hozamú alapokba áramlott, míg az ingatlanalapok másfél éve tartó pozitív értékesítési adatai most megtörtek, novemberben 3,6 milliárdnyi tőkét vontak ki innen befektetők. Ettől függetlenül havi szinten az ingatlanalapok teljesítettek a legjobban 5%-os hozammal, a teljes vagyonon belüli részarányuk pedig már közelít a 13%-hoz.
A tudatos kisbefektetők egyik kedvenc megtakarítási terméke az abszolút hozamú befektetési alap, amely nyugdíjcélra is beválhat. A költségei azonban nagy szórást mutatnak.
A britek 7 ezer milliárd fontnyi vagyont kezelő alapkezelői iparágára kiadott 200 oldalas tanulmányban a felügyelet (FCA) is rávilágított arra, amire előtt már sokan: az aktívan kezelt alapok többsége nem tudja megverni a benchmarkját, sőt, a passzívan kezelt alapokkal sok esetben magasabb hozamokat lehetne elérni. A felügyelet el is állt a javaslataival, amelyeket februárban véglegesítenek majd - írja a tanulmányra hivatkozva a Financial Times.
Bő másfél hét és itt az elnökválasztás, a Fed pedig folytathatja a monteáris szigorítást ezután, a befektetéseinket kezelő profi szakemberek a volatilitás megugrására számítanak, amit ingatlanokba, esetleg kötvényekbe fektetve jól ki lehet ülni.
Hiába fektethetnek az abszolút hozamú alapok szinte bármibe, amiben a portfóliómenedzser fantáziát lát, többnyire nem teszik ezt, és működésük jelenleg többnyire alig tér el egy kötvényalapétól. A hiba a rendszerben van; az alapok befektetési politikája és költségmodellje ritkán teszi lehetővé, hogy a vagyonkezelők megcsillogtassák tudásukat.
A kínai bankoknak 1700 milliárd dollárnyi friss tőkét kell bevonniuk, hogy a hitelezésből fakadó veszteséget fedezni tudják az S&P jelentése szerint. Elemzésük szerint a hivatalos 2 százalékos nem teljesítő hitelállomány valójában jóval magasabb; 5,6 százalék, más elemzők szerint viszont előfordulhat akár az is, hogy a kínai hitelek 15-35 százalékát nem fizetik.
Az elmúlt 5-6 év gazdasági szempontból háborús időszak volt Magyarországon, de most már van idő kérdezni, és ha kell, csak azután lőni. Szabó László, a Concorde Alapkezelő portfóliómendzsere és elnöke szerint a magyar gazdaság javuló helyzetére utal, hogy beindult a lakossági fogyasztás, ezzel pedig kezd újra kinőni a GDP hiányzó lába. Globális szinten a szakember bízik benne, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a fordulat, és búcsút inthetünk a negatív kamatoknak. A Portfolio-nak adott interjújában mesél többek között arról is, hogy miért jó bivalyokat tenyészteni, milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai alapkezelők, hogyan tud versenyezni egy befektetési alap egy állampapírral, és minek kellene teljesülnie ahhoz, hogy beinduljon egy sikeres tőzsdefejlesztés Magyarországon.
Bár a legjobban teljesítő abszolút hozamú alapokkal magasabb hozamot lehetett elérni, mint a kötvényalapokkal, átlagosan a kötvényalapok teljesítménye jobb volt, mint versenytársaiké.
Alábbi írásában reagált a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője, Pallag Róbert a Portfolio abszolút hozamú alapokkal foglalkozó cikkeire.
Ilyenek álltak szinte minden magyar garázsában - évtizedekkel ezelőtt.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások.
Itt az új igazságügyi miniszterjelölt.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
